A hadt�rt�net, had�szat �s a t�rt�nelem tele van csat�kkal, ostromokkal �s azokkal a k�l�nf�le szerkezetekkel, amik az emberis�g fajt�rsai min�l hat�konyabb "lenyugtat�s�ra" tervezett. Most j�rjuk h�t k�rbe kicsit az ostromg�pek t�mak�r�t!

*****

     Az els� civiliz�ci�k megjelen�s�vel egy id�ben megsz�lettek azok az elk�pzel�sek, mik�nt lehetne a civiliz�ci�t megv�deni a k�ls� hat�sokt�l. Ami abban az id�ben nagyj�b�l ezt jelentette: "Hogy v�dj�k meg a mi v�rosunkat a t�bbi v�rost�l?" Ez�rt a v�rosokat falakkal kezdt�k k�rbevenni, ami nagyban megnehez�tette a t�mad�k dolg�t, mert egy ostrom sosem volt �s nem is lesz "s�tagalopp". Az ostrom azonban nem csak a t�mad�k dolg�t tette nehezebb� hanem az embereket is kreat�vabb� azt illet�en, hogy is t�rj�k fel azt a bizonyos "kem�ny di�t"...
     �gy m�r az �kor �si civiliz�ci�i elkezdtek szerkezeteket kre�lni ahhoz, hogy a nagy gonddal emelt v�rosfalakat leronts�k, a v�rosokat v�rszomjas katon�ikkal miel�bb el�rassz�k. Megjelentek az ostromg�pek. J�kora, esetlen szerkezetek, amiknek egyetlen c�lja a puszt�t�s volt, az emberek alkotta dolgok elt�rl�se. Igen, amit az ember teremtett azt az ember elpuszt�tja, mert ilyen maga az ember.
     Felvirradt h�t a katapultok �s egy�b m�s haj�t�-szerkezetek hajnala. A katapult nagyon hom�lyos fogalom sokak sz�m�ra, pedig ez egy �sszefoglal� elnevez�s, mint a biol�gi�ban a "macskaf�l�k", a katapult sz� olyan ostromg�peket jel�l amik l�ved�kek kil�v�s�re alkalmasak l�por vagy hajt�anyag felhaszn�l�sa n�lk�l. A katapult a t�rolt potenci�lis-energia hirtelen felszabadul�s�t haszn�lja a hasznos teher meghajt�s�ra, kivet�s�re. A legt�bb olyan fesz�lts�get vagy torzi�s energi�t alak�t �t, amely lassan �s k�zi er�vel halmoz�dik fel az eszk�zben a kiold�s el�tt, rug�k, �jak, csavart k�t�l, rugalmas vagy sz�mos m�s anyag �s mechanizmus seg�ts�g�vel.
     Teh�t a katapult ostromg�pek egy oszt�lya melyben ott tal�lhat� a balliszta, skorpi�, onager vagy trebuchet. Amikor katapultr�l besz�l�nk akkor nem egy bizonyos fajta eszk�zt �rt�nk, hanem gener�lisan eszk�z�k sor�t. N�h�nyat most �t is tekint�nk ezek k�z�l de csak nagyvonalakban, senki ne akarjon ebb�l diplomamunk�t �rni!
     A BALLISZTA legink�bb egy hatalmas sz�mszer�jra hasonl�t, amely hossz�, f�mmel bor�tott v�g� kar�kat l�tt ki meglehet�s pontoss�ggal. A balliszta eredetileg talapzathoz r�gz�tett ostromg�p volt, amit az ostrom el�tt a helysz�nen raktak �ssze, a k�z�pkorban azonban kerekes alap� v�ltozatok is megjelentek. A balliszta b�r nagyon pontos volt ostromg�phez m�rten, a l�ved�k r�pp�ly�ja nagyon alacsony volt ami r�vid l�t�vot jelentett �s az ereje sem volt a legnagyobb.
     A SKORPI� a r�maiak elk�pzel�se volt a balliszt�t illet�en, mivel �k egy sokkal mobilabb hadvisel�sben gondolkodtak. Alapvet�en a skorpi� egy kisebb balliszta amit ak�r hadihaj�kra is fel lehetett szerelni vagy �ppen ostromtornyokba. Kisebb m�rete miatt kisebb "d�rd�kat" l�tt ki kisebb er�vel, azonban a hat�kony l�t�vols�ga nem volt rosszabb a balliszt��n�l. �s m�g sz�ll�tani �s �sszerakni is k�nnyebb volt, �gy a r�mai l�gi�k alapfelszerel�s�nek is r�sz�t k�pezte, nem csak ostromkor haszn�lhatt�k hanem "ny�lt" �tk�zetben is. Tulajdonk�ppen a mai t�bori t�z�rs�g el�dje volt a maga nem�ben.
     A SPRINGALD tulajdonk�ppen a skorpi� k�z�pkori "�jrafelfedez�se" azzal a k�l�nbs�ggel, hogy v�delmi c�lokat szolg�lt. A springald kisebb �s k�nyebb volt a balliszt�n�l, �gy kast�lyok tornyaiba is j�l elf�rt ahonnan a t�mad�kat boldog�thatta. Mivel defenz�v eszk�z volt a gyenge er� �s r�vid l�t�v nem jelentett kardin�lis probl�m�t, hiszen az ostroml�k am�gy is el�g k�zel kellett, hogy menjenek...
     Az ONAGER az az eszk�z, amit l�tva mindenki a "katapultra" gondol. Egy hossz� l�c v�g�re er�s�tett parittya vagy v�d�r szolg�lt a l�ved�k kil�v�s�re. Volt olyan v�ltozat, amely �jszer� meghajt�st haszn�lt a kil�v�shez, m�g m�sok a "l�c" (gerenda?) lass� meghajl�t�s�val felhalmozott fesz�lts�gi-energi�t haszn�lt�k ehhez. Az onager val�ban k�haj�t� volt, az �kor leger�sebb fegyvereinek egyike. A v�dr�s megold�s volt a legr�gebbi �s legelterjedtebb, a r�maiak gondolt�k tov�bb paritty�ss�, amit�l igencsak megn�tt a l�t�v �s rombol�er�. Az onager sok�ig fix talapzaton nyugodott, a kerekes alapok csak k�s�bb jelentek meg.
     A MANGONEL eredetileg k�n�ban jelent meg azonban maga a n�v manaps�g m�r minden "h�zott" vagy "vontatott" ostromg�pet jel�l (tulajdonk�ppen "h�z�er�s trebutchet"). H�zott vagy vontatott m�gpedig az�rt, mert emberi h�z�er�t haszn�l a l�ved�k gyors�t�s�hoz �s kil�v�s�hez. Adott egy hossz� tengely, egyik v�g�n a l�ved�k a m�sik v�g�t pedig egy tucat ember egyszerre megr�ntja k�telek seg�ts�g�vel. H�z�er�s ostromg�p. A mangonel hamar elterjedt k�n�b�l �t Eur�p�ba, ahol tov�bbfejl�d�tt. A mangonel kialak�t�sa (gyakorlatilag egy forg� emel�kar talapzatra r�gz�tve) nagyobb l�t�vot tett lehet�v�, mint a t�bbi katapult� �s mivel nem kellett sem hajl�tani elemeket, sem hatalmas �jszer� rug�kat alkalmazni, szerkezetileg egyszer�bb volt.
     A TREBUTCHET szint�n zavar� fogalom els�re, mivel nem egyetlen ostromg�pet jel�l. Egy alapzatra r�gz�tett szerkezet, ami forg� emel�kart haszn�l a l�ved�k kivet�s�re. Ha ez k�zi er�vel t�rt�nik, l�sd fentebb, akkor mangonelr�l vagyis "h�z�er�s trebuchetr�l" besz�l�nk. Ha azonban ellens�lyt haszn�lunk k�zier� helyett, akkor "ellens�lyos trebuchetr�l" van sz�, alapvet�en a legink�bb ez �t�bbit nevezz�k "trebuchetnek". Az ellens�lyos trebuchet (mostant�l "trebuchet") az eur�paiak �s arabok tov�bbfejleszt�se volt, hogy a k�nai-eredet� mangoneleket m�g hat�konyabb� tegy�k. Ezeket a trebucheteket azt�n a mongolok juttat�k vissza k�n�ba a 13. sz�zadban. Itt megjegyezn�m, hogy a trebucheteket nem csak k�haj�t�sra haszn�lt�k, hanem kar�k vagy gy�jt�l�ved�kek kil�v�s�re is (p�ld�ul "g�r�gt�z"). A trebuchetek k�l�nf�le v�ltozatai a leghat�sosabb ostromg�pek voltak az �gy�k megjelen�s�ig, s�t, sok�ig m�g a korai �gy�kat is fel�lm�lt�k!
     A COUILLARD egy egyszer�s�tett ellens�lyos trebuchet volt, ahol az ellens�lyt k�tfel� osztott�k �s a r�gz�t�s k�t oldal�n "ejtett�k" �ket a l�ved�k szabadon bocs�jt�s�hoz. Ez n�mileg stabilabb� tette mag�t a szerkezetet ez�ltal pontosabb� is.
     Mint l�that�, az ostromg�pek sz�nes palett�ja k�s�rte v�gig a t�rt�nelmet. Azonban a l�por �s az �gy�k nem t�ntett�k el �ket a sz�nr�l v�gleg! Remek p�lda erre, hogy az Els� Vil�gh�bor�ban kis katapultokat haszn�ltak (l�sd a franci�kat), hogy k�zigr�n�tokat �s kisebb bomb�kat l�jenek ki a l�v�sz�rkokb�l az ellens�ges �rkok fel�. Ez nem �rt fel a t�z�rs�ggel, de drasztikusan megn�velte a k�zi gr�n�tok �s bomb�k hat�konys�g�t, mik�zben a haszn�l�j�nak nem kellett elhagynia a fedez�k�t. Azt hiszem, ezeket a katapultokat m�r nyugodtan nevezhetn�nk ak�r gr�n�tvet�nek is, hisz tulajdonk�ppen ezt csin�lt�k...