Itt az ősz. Sokaknak azonban már nem a sárguló-vöröslő lombkorona és a lehulló levelek jutnak erről eszébe... Nem, hanem a házakba, lakásokba behúzódó poloskák!

*****

     Az, hogy az állatvilág egy része ősszel biztos telelő helyet keres, nem újdonság. Azonban vannak olyan fajok akik bizony rájöttek, hogy az emberek "kellemesre fűtőtt kis kecói" jobbak mint egy repedés a falban vagy hat réteg hullott avar. És bizony jönnek, jönnek és ahelyett hogy békésen alukálnának, rohadtul repkednek a csillár körül és szélesen vigyorogva bámulnak a függönyről (jó esetben csak onnan, nem a boltban drágán vett gyümölcsről)!
     A poloskák a legrosszabbak, mert büdösek és ha kell, bocsánat a kifejezésért, de kurva nagyot csípnek! Akit már csípett meg poloska, az nem vágyik rá megint, a poloska-csípés nem crack vagy heroin, nem szállsz el tőle ha többet szenvedsz el belőle...
     Poloskák, népiesen "büdösbogarak". Találó, nem? Nyamvadt kis breberky banda (egyes számban breberka, egy cseh barátlány szerint "minden ami kicsi és idegesítő" az breberky).
     Azonban a poloska-házfoglalók sem a régiek már. 10-15 éve még majdnem egy tucat faj tagjaival lehetett szemezni a csilláron. Ma már két olyan faj van, ami a behúzódó poloskák több mint 99%-át kiteszi, mindössze kettő! Ez pedig egész éves probléma, ugyanis ezek invazív-fajok, természetes ellenségek hiányában nagymértékben elszaporodnak. Tudom, itt senki nem fog sírni, hogy ezek kiszorítják a "benszülött" poloska-fajokat, de! Mivel nincsenek ellenségeik ezért nincs ami megakadályozza, hogy szétcsesszék a kertet, tönkreszívják a termést, vagyis igazi bunkó módon "szétszarjanak" mindent. És itt már lehet sírni!

     A kettő közül a Vándorpoloska (Palomena viridissima vagy Nezara viridula) volt itt előbb. Ez a hazai Zöld bogyómászó poloskához (Palomena prasima) nagyon hasonló faj. Az Vándorpoloska kilátszó szárnyrésze átlátszó, tora és feje egy része enyhén világosabb a test többi részénel, míg a bogyómászó pajtás teste egyszínű, szárnyvégei barnák, füstösek. Fiatalon a két faj jobban elkülöníthető, mert nimfaként a Vándorpoloska nem csak zöld-fehér, hanem van rajta piros és fekete minta is! Mindkét faj esetében - főleg ősszel - találkozhatunk "bebarnult" alakokkal, ez a rejtőzködésüket hívatott elősegíteni.

Fölül a Vándor- alatta a bogyómászó poloska életciklus-alakjai, jól látható a szárnyvégek eltérő színe a felnőtt egyedeken

     Kétségtelen azonban, hogy a legnagyobb számban a Márványos poloskával (Halyomorpha halys) fogunk otthonainkban találkozni. Ez a kedves kelet-ázsiai import a magyar-kínai barátság újabb megkérdőjelezhetetlen jelképe! Van néhány faj, amikre nagyon hasonlít, sőt... Azoban ha valami hasonlót látunk (nagy, barna és büdös ami mászik) akkor 90%-os eséllyel Márványpoloskával állunk szemben. Nem kell kímélni, abszolút káros, büdös, pofátlan és olcsó kínai. Ha bejutna a lakásba (be fog, nyugi!) akkor zsebkendő (ne kézzel!!!), amibe belecsavarod és vagy addig ütöd, amíg akarod, vagy tűzbe dobod. Kell a zsebkendő, mert amint rácsapsz, kiereszti a bűzét (minden poloska, de ez igen nagyon és hosszan tartóan hagy szagnyomot!), aminek sem te, sem házikedvenced nem fog örülni. Vagy de, a perverziókról azonban nem ebben a cikkben fogunk értekezni, az biztos!

A Márványos poloska fejlődési alakjai a felnőtt hímmel és nősténnyel...

     Szóval, azt hiszem, ennyi elég is ahhoz, hogy tudjuk, kivel állunk szemben. Ezek a breberky haverok fogják vagy már okozzák neked a fejfájást poloska-fronton. De főleg márványos-barátunk, Kínából szeretettel!